az a mezőgazdász, akinek nincs biztosítása a jövő évtől vis maior esetén sem fog állami kompenzációt kapni! http://t.co/9DJLYYrGMagasNyugdíj2 weeks ago
A kormány pályázati rendszerben, vissza nem térítendő támogatás formájában átvállalja a bérfejlesztés 2-3 százalékát a versenyszférában – jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.
Giró-Szász András kormányszóvivő elmondta: a kormány elsődleges célja a foglalkoztatás bővítése és a jelenlegi munkahelyek megőrzése. A szóvivő emlékeztetett, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ezt a célt sikerült elérni, hiszen a 2011. novemberi adatok alapján 42 ezer fővel bővült a foglalkoztatottak száma hazánkban.
Czomba Sándor elmondta: a kormány célja az, hogy az adójóváírás kivezetése révén ne járjanak rosszabbul a munkavállalók, az adóváltozások miatt ne csökkenjen senkinek a nettó bére. Mint ismert, 2012. január 1-jén lépett hatályba az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző jogszabály, amely 5 százalékos mértékig bérkompenzációt ír elő. Azok a vállalatok, amelyek a béremelést nem hajtják végre, nem tehetnek ajánlatot közbeszerzési eljárásban, nem kaphatnak támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból.
Az államtitkár rámutatott: vannak olyan cégek, amelyeknek nehézséget okoz a bérkompenzációra fordítandó plusz munkabér kifizetése, ezért a kormány segítséget kíván nyújtani az 5 százalék alatti kompenzáció előteremtésében. A kormány pályázati rendszerben, vissza nem térítendő támogatás formájában átvállalja a bérfejlesztés 2-3 százalékát – jelentette be. Hangsúlyozta: a 2-3 százalék fölötti részt azonban továbbra is a munkavállalóknak kell hozzáadni a kompenzációhoz.
Az államtitkár elmondta: a kompenzációra 21 milliárd forint áll a kormány rendelkezésére. Ezt az összeget a versenyszférában dolgozó munkavállalók kompenzációjára különítik el a költségvetésből, a közszférában dolgozók munkabéreinek kiegészítésére külön 64 milliárd forint áll rendelkezésre. Természetesen azon vállalkozások, amelyek indulnak a kompenzációs támogatásra kiírandó pályázaton, nem szorulnak ki a közbeszerzési eljárásokból.
Hangsúlyozta: csak azok a cégek kaphatnak támogatást, amelyek vállalják, hogy megtartják a 2011-es munkavállalói létszámot, valamint valamennyi munkavállalójuk számára biztosítják a bérkompenzációt. A pályázatokat várhatóan február végén, március elején írja ki a kormány.
az 1995. évi CXVII. törvényben a személyi jövedelemadóról
71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak
a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
b) a munkavállaló választása szerint
ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy
bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;
c) az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya
ca) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 225 ezer forint támogatás;
cb) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás;
cc) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer forint támogatás;
d)
e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;
f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;
g) az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés – akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli – munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.
(2) Béren kívüli juttatásnak minősül
a) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek választása szerint
ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy
bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;
c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
d) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.
(3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból
a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,
b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,
c) foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát
meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.
(4) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.
(5) Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.
(6) E § alkalmazásában
a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is;
b) munkavállalónak minősül a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is;
c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely;
d) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében felügyeleti szerv és miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is;
e) a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy is munkavállalónak minősül;
f) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók;
g) iskolakezdési támogatásnak minősül az juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa;
h) iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.
A béren kívüli juttatások optimális alkalmazásához kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!
Ha baráti, ismerettségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Biztos vagyok benne, hogy egy biztosítás hiánya miatt nem szeretne lemondani a támogatásról. Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!
Ha baráti, ismerettségi körében vannak mezőgazdasági termelők, vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Évvége van. Olyan bónuszokkal jöttek elő a pénzintézetek, mint még soha.
Most 10%, 11% vagy akár 13%, évente konstrukciótól függően.
És ez csak a bónusz! Már ez is a bankbetét másfél-kétszerese! Ezek Önnek akár milliós nagyságrendet jelenthetnek. Aztán az elérhető hozamokról még nem is beszéltünk.
Ráadásul nem kell bankról bankra járnia, mert ugye a banki akciós kamatok általában csak „friss pénz” után járnak. Sokak szerint, eljött a 2008-as válsághoz hasonló időszak. Látszólag, igaz. A tőzsdék mindenhol esnek. Mindenki panaszkodik. Minden drágul. Stb., stb… Ez is igaz.
Mégis mi van most a világban? A termelés dübörög, a fogyasztás megfelelő szinten van, sőt, növekszik. A világ három év alatt megfelelően átrendeződött, akinek tönkre kellett mennie, az tönkre ment, vagy az erősek felvásárolták. A cég racionalizálták működésüket, és az gazdaságosabbá vált.
A bankszektort az államok megmentették és mentik ma is folyamatosan. Az adósságállomány jórésze állami kezekbe került. A gazdaságok növekedése mégsem a vártnak megfelelő ütemben folyik. Bizonyos államokat pénzügyi szempontból a minősítő szervezetek visszaminősítettek. A kialakult hangulat a világot teljesen alulértékelté tette, mindez szinte tőzsdepánikhoz vezetett. Mégis befektetési szempontból beszálló ablak alakult ki, és ez a helyzet még most is tart. Bár a „hullámvasút” már rohamléptekkel elindult újra fölfelé.
Egy hosszú távú befektetés szempontjából a helyzet tökéletes! Most kell a meglévő értékpapír alapú befektetéseket, megtakarításokat még tölteni! Vagy éppenséggel elindulni vele!
Emlékeztetőül Andre Kosztolany (nagy magyar tőzsdeguru) szavai: „Amikor mindenki ideges, akkor Te légy nyugodt! Amikor mindenki nyugodt, kezdj el idegeskedni!”
Cégek is igénybe vehetik! Költségként elszámolható! (Vagyis csökkenti az adózás előtti eredmény!)
Miután nem vagyontárgynak minősül,
nem zárolható, nem végrehajtható,
nem inkasszálható,
peres eljárásba nem vonható.
Több a múltban nagyon jól teljesítő befektetési alap áll a konstrukció mögött.
Van persze „fekete leves” is, hiszen túl sok lenne a jóból. A konstrukció kampány jellegű, vagyis csak december végéig érhető el!
Számoljon egy kicsit! Ki ad Önnek milliókat ajándékba?
Ráadásul akár a 7. év első napján kamatadómentesen juthat hozzá.
Ha baráti, ismerettségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Módszertani útmutató és ügyfélszolgálat az elvárt béremelés végrehajtásához
A napokban megjelentek a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges 2012. évi elvárt munkabéremeléssel, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításával kapcsolatos kormányrendeletek.
Annak érdekében, hogy az érintett munkáltatók gördülékenyen alkalmazhassák az új szabályozást, a Nemzetgazdasági Minisztérium útmutatót tesz közzé, amely a www.kormany.hu oldalról, illetveitt letölthető.
Az új szabályok alkalmazásánál merülhetnek fel jogértelmezési kérdések, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium átmenetileg tematikus ügyfélszolgálatot is működtet, hogy az érintett munkáltatókat és munkavállalókat segítse.
Az elvárt béremeléssel és a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésével kapcsolatos kérdését a berkompenzacio@ngm.gov.hu e-mail címen teheti fel.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
Személyes béroptimalizálás tanácsadásunkon többet is megtudhat, kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes konzultációnkra!
Ha baráti, ismerettségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
A fejlesztési tartalék amolyan könyvelési Jolly Joker. Minden cég törekszik arra, hogy a rengeteg munkával megkeresett pénzéből a lehető legtöbb maradjon a zsebében, ám a beszámoló készítést követően ez a cél időnként megváltozik, mégpedig arra, hogy a lehető legkevesebb adót kelljen fizetni.
Ennek egyik egyszerű és kézenfekvő módja a fejlesztési tartalék, mondván, úgyis vásárolunk valamit az elkövetkező években.
Az Ön cége szeretne belátható időn belül beruházni, ezért igénybe veszi a fejlesztési tartalék adókedvezményét. (Nyereség 50 %-a, max. 4 évre)
Adókedvezményként igénybe vesz összesen például 10 millió forintot. 3 év múlva beruház, vesz egy 15 milliós eszközt. Ekkor azonban már nem a 15 millió Ft után kezdheti meg az amortizáció elszámolását, hanem csak 5 millió Ft után, amire nem vett igénybe fejlesztési adókedvezményt.
A fejlesztési adókedvezmény tehát lényegében egy előre elszámolt amortizáció, és valós adókedvezményt, adómegtakarítást nem eredményez, sőt…
Hogyan tudja megcsinálni, hogy amíg spórol, az valóban adókedvezményt eredményezzen?
Aztán itt van még a hitelek kérdése, amelynek visszafizetése adózott pénzből történik. Nem lenne jobb ezt adót optimalizálva, előre, költségként elszámolva összarakni? Hogyan? Személyes tanácsadáson megmutatom.
Ha baráti, ismerettségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről
A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
1. §
(1) A rendelet hatálya a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények kivételével a munkáltatóra és a vele 2011-ben november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki.
(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-a szerinti adókedvezmény igénybevétele szempontjából a rendelet hatálya kiterjed a törvény 460. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt folyamatos foglalkoztatási feltételeknek megfelelő munkavállalóra is.
(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra.
2. §
(1) A munkavállalók munkabére nettó értékének megőrzéséhez szükséges 2012. évi munkabéremelés elvárt mértékét az 1. melléklet tartalmazza. 2011-ben – a (2) bekezdés szerint számított – átlagos havi 216 805 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt munkabéremelés. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.
(2) Az (1) bekezdés szerinti munkabéremelés elvárt mértékének kiszámításánál a munkavállaló 2011. évi munkabérén személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak (a továbbiakban együtt: rendszeres bér) az alábbi időszakra vonatkozó egész havi átlagát kell érteni:
a) a személyi alapbér 2011. október 31-ét megelőző, legutóbbi tárgyévi változásának időpontjától 2011. december 31-ig terjedő időszak;
b) ha a személyi alapbér legutóbb 2011. október 31-ét követően változott, akkor a 2011. november 1-jét megelőző, legutóbbi tárgyévi változás időpontjától – annak hiányában 2011. január 1-jétől – a 2011. október 31-ét követő változás időpontjáig terjedő időszak;
c) ha a személyi alapbér 2011-ben nem változott, akkor a 2011. január 1-je és december 31-e közötti időszak;
d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a munkaviszony létesítésének időpontja és 2011. december 31-e közötti időszak.
(3) A munkavállaló 2011. évi munkabére (2) bekezdés szerinti egész havi átlagát a munkavállaló munkarend szerinti munkanapjai figyelembevételével kell meghatározni.
(4) A (2) bekezdés szerinti személyi alapbéren a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 142. § szerinti személyi alapbért, rendszeres bérpótlékokon az Mt. 151/A. § (2) bekezdés szerinti bérpótlékokat kell érteni.
(5) Teljesítménybér alkalmazása esetén a (2) bekezdés szerinti személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó 2011. évi teljesítménybér egész havi átlagos összegét kell érteni, beleértve a teljesítménybér időbér részét is. Jutalékos bérforma esetén százszázalékos teljesítésként a tényleges jutalékkifizetést kell figyelembe venni.
(6) A munkavállaló napi, heti, havi munkaideje 2011. október 31-ét követő változása esetén a (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit korrigálni kell a munkaidő változás arányában.
(7) A munkavállaló munkakörének egészségkárosodás következtében 2011. október 31-ét követő változása esetén a (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit a munkavállaló új munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók átlagos béradatai alapján kell meghatározni.
(8) A gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságon, továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét az Mt. 84. §-ában foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.
(9) Órabér esetén a havi személyi alapbért az Mt. 144/A. §-ának értelemszerű alkalmazásával kell meghatározni.
3. §
(1) A munkáltató a 2012. évi elvárt munkabéremelésnek akkor tesz eleget, ha a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét 2012-ben
a) az 1. melléklet 1. pontja szerinti esetben az ott szereplő mértékkel;
b) az 1. melléklet 2. pontja szerinti esetben a (2) vagy a (3) bekezdésben foglalt számítás eredményeként adódó összeggel megemeli.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt személyi alapbéremelést úgy kell meghatározni, hogy az 1. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat második oszlopának a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bérének megfelelő során szereplő összegét szorozni kell a 2. § (2) bekezdés szerinti személyi alapbér és rendszeres bér hányadosával.
(3) A munkáltató választása szerint a munkabéremelést a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően úgy is végrehajthatja, hogy a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét az 1. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat második oszlopának a 2011. évi személyi alapbérnek megfelelő sorában szereplő összeggel megemeli.
(4) A munkáltató a (2) és a (3) bekezdésben foglalt módszerek közül valamennyi munkavállalójára vonatkozóan egységesen választhat, és ezt a választását később nem változtathatja meg.
(5) Teljesítménybér esetén az (1)–(3) bekezdés alkalmazása során a teljesítménybér-tényezőket is szükséges úgy módosítani, hogy százszázalékos teljesítést feltételezve az 1. melléklet szerinti munkabéremelés megtörténjen.
(6) Amennyiben az (1)–(3) bekezdésben foglaltak végrehajtását követően a munkavállaló személyi alapbére, teljesítménybér-tényezői vagy rendszeres bérpótlékainak mértéke a 2. § (6)–(7) bekezdésben foglalt esetek kivételével – ide nem értve az e bérelemek közötti átcsoportosítást – a munkavállaló számára hátrányosan megváltozik, akkor a változás időpontjától az elvárt béremelés nem teljesültnek minősül.
4. §
(1) A 2012. évi munkabéremelés elvárt mértékének az 1. melléklet szerinti összege – az alacsony keresetű munkavállalók munkabérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvényben foglaltak alkalmazása során – csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás munkavállalót érintő 2012. évi növekményével, legfeljebb azonban az elvárt munkabéremelés munkavállalónkénti összegének 25%-ával.
(2) A béren kívüli juttatás (1) bekezdés szerinti 2012. évi növekményét a 2012. évre vonatkozó jogosultság egyhavi átlagos nettó összege és a 2011. évi tényleges juttatás egyhavi átlagos nettó összege pozitív különbségének 130,94 százalékaként kell meghatározni.
(3) A munkáltató kollektív szerződéses szabályozással, annak hiányában írásban a munkavállaló tudomására hozott egyoldalú kötelezettségvállalássaligazolja a béren kívüli juttatásokra való munkavállalónkénti 2012. évi jogosultságot.
5. §
Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez
A 2012. évi munkabéremelés elvárt mértéke
1. Az elvárt munkabéremelés mértéke a 2011. évi havi munkabér 26%-a, ha a 2011. évi munkabér nem haladja meg az 59 600 forint/hó összeget.
2. Az elvárt munkabéremelés mértéke, ha a 2011. évi havi munkabér meghaladja az 59 600 forint/hó összeget, de nem haladja meg a 216 805 forint/hó összeget:
2011. évi munkabér (Ft/hó)
2012. évi elvárt munkabéremelés (Ft/hó)
59 601–62 500
15 500
62 501–66 500
15 300
66 501–70 400
15 100
70 401–74 400
14 900
74 401–80 300
14 700
80 301–86 200
14 400
86 201–92 100
14 100
92 101–98 100
13 800
98 101–104 000
13 500
104 001–109 900
13 200
109 901–115 800
12 900
115 801–121 700
12 600
121 701–129 600
12 300
129 601–137 500
11 900
137 501–147 400
11 500
147 401–157 200
11 000
157 201–167 100
10 500
167 101–177 000
10 000
177 001–181 500
9 500
181 501–183 300
9 000
183 301–185 100
8 500
185 101–186 800
8 000
186 801–188 600
7 500
188 601–190 400
7 000
190 401–192 100
6 500
192 101–193 900
6 000
193 901–195 700
5 500
195 701–197 400
5 000
197 401–199 600
4 500
199 601–201 700
4 000
201 701–203 900
3 500
203 901–206 000
3 000
206 001–208 200
2 500
208 201–210 300
2 000
210 301–212 500
1 500
212 501–214 600
1 000
214 601–216 805
500
Szeretné a legtöbbet kihozni a dolgozókra szánt bruttó pénzből? Beszéljünk róla egy személyes konzultáción. Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!
Ha baráti, ismerettségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Boldog Karácsonyi Ünnepeket és Békés Új Esztendőt kívánva szeretném megosztani barátaimmal, olvasóimmal a Karácsony igaz történeté-t, melyet Czegei Wass Albert írt 1969 Karácsonyára, és amit felesége, Elizabeth olvasott fel családi körben, miután elénekelték a nagyon szeretett karácsonyi énekeket és körülülték a csillogó karácsonyfát.
Országgyűlés-jogalkotás
Átalakul a rokkantellátás rendszere
Budapest, 2011. december 20., kedd (MTI)
Elfogadta az Országgyűlés keddre virradó éjjel a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt, amely rögzíti, hogy január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg.
A Ház 253 igen szavazattal, 67 nem ellenében fogadta el Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter javaslatát.
A megváltozott munkaképességű emberek két típusú ellátást kaphatnak ezután: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Az előbbiben azok részesülhetnek – legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek. Az utóbbit pedig azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.
A következő évtől az lesz jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek az egészségi állapota 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű.
A megváltozott munkaképességűek ellátásai jövedelempótló jellegűek, ezért csak akkor lesznek megállapíthatók, ha kedvezményezettjük egészségi állapota miatt nem tud dolgozni, és ha a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon – tehát összesen három éven – át volt társadalombiztosítása. Utóbbi feltétel azonban nem vonatkozna azokra, akik 2011. december 31-én részesültek az átalakuló ellátások valamelyikében.
MTI 2011. december 20., kedd 3:15
Ne szolgáltassa ki magát, legyen saját, privát nyugdíjalapja! Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!
Ha baráti, ismerettségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
