Rehabilitációs hozzájárulás – zsebbevágó változás 2010. január 1-től

2010. január elsejétől, drasztikusan megnövekszik a munkaadók által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összege! -olvasom a Magyar Agrárkamara oldalán.

A változások miatt ugyanis az a kisvállalkozás amely mondjuk eddig 2 millió forint körüli rehabilitációs hozzájárulást fizetett, annak jövőre már 12 milliót kell! Ez érintheti az összes magyar mezőgazdasági kisvállalkozást, vagyis a 20 főnél több dolgozót foglalkoztató céget, de más ágazatokban tevékenykedőkre is vonatkozik – szól figyelmeztetés.

A változásokról röviden:

Jövő év első napjától változik a rehabilitációs hozzájárulás (rh) mértéke és fizetésének módja. A lényeg: az a vállalkozás, amely 20 főnél többet foglalkoztat, köteles rh-t fizetni, kivéve a közhasznú és közmunkában érdekeltek, fegyveres testületek, kölcsönzött munkásokat foglalkoztatók.

Eddig ebben az évben azok, akik nem tudtak a munkavállalók 5 százaléka erejéig megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatni, azoknak rh-t kellett fizetniük. Ennek mértéke 177 600 forint volt évente, fejenként. Úgy mond ezzel lehetett „megváltani” egy-egy megváltozott munkaképességű „nemfoglalkoztatását”.

2010-től viszont ez az összeg már 964 500 forintra nő – hívja fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara. Vagyis az a cég, amely mondjuk 200 dolgozót foglalkoztatott, és nem foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozót, annak 10 fő után kellett fizetni 177 600 forintot, tehát összesen egy év alatt 1,776 millió forintot. Januártól ez az összeg már 9,645 millió forintra fog növekedni!

És részletesen:

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 41/A. § alapján, a munkaadók – a nemzetgazdaság valamennyi szektorában – a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettek, ha az általuk foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).

Hogy kinek kell fizetnie és mennyit?
Ezt tartalmazza az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Rehabilitációs Főosztályának tájékoztatója.

Több mint 10 éve adott az a lehetőség, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával (kvóta teljesítése) ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs hozzájárulás összege az 5 %-ból hiányzó létszámtól függ.

A rehabilitációs hozzájárulás összege megegyezett a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 8 %-ával.

Ennek összege
2008-ban 164 400 Ft/fő/év volt
(Munkaügyi Közlöny, 2007/9),

2009-ben 177 600 Ft/fő/év
(Magyar Közlöny Hivatalos Értesítője, 37. szám).

Ez a szabály változik meg a 2009. évi LXXVII. Törvény hatálybalépésével 2010. január elsejétől. A fizetendő járulék mértéke a képzett szorzat helyett, fix összegben került meghatározásra.

2010 január 1-től 964 500 Ft/fő/év
(Beiktatta: 2009. évi LXXVII tv 129.§)

A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya tartozó munkavállalókat, és azokat a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatása a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 106. §-a szerinti kirendelés, az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés, továbbá az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik, figyelmen kívül kell hagyni.

Ki számít megváltozott munkaképességűnek a kvóta teljesítése szempontjából? Mi határozza meg?

A kötelezettség tartalmát (a hozzájárulás fizetés alól mentesítésre jogot adó személyi kört) az Flt. 58.§ (5) bek. m) pont szerint külön jogszabály határozza meg.

Ez a külön jogszabály 2007. június 30-ig a 8/1983. (VI. 27.) EüM.-PM együttes rendelet volt, a tartalom a 28.§-ban meghatározott, a dotációval támogatható megváltozott munkaképességű személyi körrel egyezett meg. Ez volt irányadó 2008. március 2-ig.
2008. március 3-tól a 176/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet 2.§ új (2) bekezdése szerint az akkreditáció során figyelembe vehető személyekkel megegyező személyi kör került figyelembe vételre.

2009. január 1-től a foglalkoztatási kötelezettség tartalma ismét megegyezik azzal a személyi körrel, akinek a foglalkoztatását a 177/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdés e) pontja alapján egyéb feltételek fennállása esetén támogatásban is lehetne részesíteni (ej)ek) pontok alapján meghatározott feltételek esetén max egyszer 3 évig)
Ugyanezen kormányrendelet 2.§ (2) bekezdése rendelkezik úgy, hogy 2009. január 1-től az Flt. 58.§ (5) bek. m) pont szerinti külön jogszabály: a 177/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet.

foglalkoztatási kötelezettség szempontjából megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha

ea) a munkaképesség-csökkenés – az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint – 50-66 százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint – 40-49 százalékos mértékű, vagy

eb) a munkaképesség-csökkenés – az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg 2001. január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint – 67-100 százalékos mértékű, vagy

ec) az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint – 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy

ed) az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint – 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy

ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy

ef) az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,

eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy

eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri, vagy meghaladja, vagy

ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy

ej) az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint – 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy

ek) az ea)-ej) pontokban meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább.

Hogyan igazolható a foglalkoztatási kötelezettség teljesítése?

A foglalkoztatási kötelezettségbe történő beszámításra egyaránt addig van lehetőség, amíg adott egészségkárosodást igazoló szakvélemény érvényes.
A megváltozott munkaképességű munkavállaló egészségkárosodására vonatkozó adatokat is tartalmazó igazoló nyilvántartást a munkaadó az 1991.évi IV. törvény 57/A. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint köteles vezetni.

Lehet-e a foglalkoztatási kötelezettséget támogatott munkavállaló foglalkoztatásával teljesíteni?

A 177/2005.(IX. 2.) Kormányrendelet alapján költségvetési bértámogatás a munkáltató számára csak akkor nyújtható-egyéb feltételek fennállása esetén-, ha az Flt. 41/A. § (1)-(2) bekezdésében foglalt kötelező foglalkoztatási szintet (továbbiakban: rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettség) teljesíti.
A feltételt nemcsak a támogatás megállapításakor, hanem annak folyósítása során is figyelemmel kell kísérni. A 177/2005. kormányrendelet 4.§.(2) bekezdése értelmében a naptári negyedév első hónapjától kezdődően ugyanis fel kell függeszteni a támogatás folyósítását, ha a munkáltatónak a rehabilitációs hozzájárulás előző negyedévi elszámolása során befizetési kötelezettsége keletkezett.
A támogatás ismételten abban az esetben folyósítható, ha a munkáltató rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét egy naptári negyedéven keresztül ismét teljesíti.
(2010. januártól várhatóan a foglalkoztatási kötelezettségbe beszámított munkavállalók foglalkoztatásához a kvóta teljesítését meghaladó létszám foglalkoztatása esetén sem nyújtható a 177/2005.(IX.2.) Korm. rendelet alapján támogatás)

Annak azonban nincs akadálya, hogy a foglalkoztatási kötelezettséget a munkáltató álláskereső, inaktív, a feltételeknek megfelelő megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával teljesítse, és beilleszkedésük elősegítésére az illető munkaerő-piaci helyzete függvényében az Flt., a 2004. évi CXXIII. törvény (a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról), illetve a 2005. évi CLXXX. törvény (a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről) alapján ehhez támogatásban, járulékkedvezményben részesüljön.

Hogyan kell megállapítani és megfizetni a rehabilitációs hozzájárulást?
(Flt. 42/A. §)

A kvóta teljesítése, illetve a hiányzó létszám a munkavállalók és a foglalkoztatási kötelezettségben figyelembe vehető megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámának összevetéséből határozható meg, a statisztikai állományi létszám számítása során 1 tizedes jegyig lehet kerekíteni Az átlagos statisztikai állományi létszám fogalmáról, tartalmáról, számításának módjáról az Útmutató a munkaügyi statisztikák kiöltéséhez c. KSH Útmutató rendelkezik (elérhető a KSH honlapján az Adatgyűjtésekhez közzétett letölthető útmutatók közt.)

A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.
A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka.
Az adófizetésről, az adózás rendjéről szóló 1993. évi XCII. törvény rendelkezik, határidejét 2. sz. melléklete tartalmazza.
Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, vallja be és fizeti be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A rehabilitációs hozzájárulás Flt. által nem szabályozott kérdéseiben – pl. a befizetés határideje – az adózás rendjéről szóló törvény (2003. évi XCII. törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A törvény szövege:

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100004.TV&timeshift=1

About these ads
Előző bejegyzés
Hozzászólás

2 hozzászólás

  1. Szabó Istvánné

     /  2010. április 14.

    A számitás menetére vonatkozóan kérdés.

    átlagos állományi létszám 26,3 Fő ennek 5 % 1,3 fő, megváltozott munkaképességű átl. áll. létszám 1 fő. a 0,3 fő után kell e fizetni?
    Köszi előre is a választ

    Hozzászólás
    • bosegtitkok

       /  2010. április 14.

      Ha jól értelmezem a jogszabályt, akkor nem, mert a kötelező foglalkoztatási szint számításánál (az 5% megállapításánál) a kerekítéskor az általános szabályok az irányadók, a kerekítés 4-ig lefelé, 5-től felfelé történik, tehát 1,3 fő= 1 fő. Másrészt azért, mert mind a létszámadatokat, mind a kötelező foglalkoztatási szintet, mind a statisztikai létszámot egész számban kell megadni.

      További örömteli napot kívánok:
      Dusik Andrea

      Hozzászólás

Hozzászólás

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: