Sajtófigyelő – Adó

 

 

Máris változnak az idei adótörvények

Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár egy adókonferencián számolt be ma délelőtt a legutóbbi kormányülésen hozott döntésről, miszerint év közben változtatni kívánnak a KIVA és a KATA szabályain. A változtatások hatályba lépése után az eddigi tiltással szemben a biztosítási ügynökök is lehetnek majd a KATA alanyai, továbbá év közben is választható lesz a KIVA.

2013-02-27

http://hetivalasz.hu/uzlet/nem-voltak-nepszeruek-ez-az-oka-a-modositasnak-61107

Sajtófigyelő – KKV

 

Fontos változás: évközben is választható lesz a kisvállalati adó (2.)

A kisvállalati adó (kiva) év közben is választható lesz, és bővül a kedvezményezett foglalkoztatottak köre – mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten a kormány döntésére hivatkozva.

2013-02-27

http://www.portfolio.hu/gazdasag/adozas/fontos_valtozas_evkozben_is_valaszthato_lesz_a_kisvallalati_ado_2.180358.html

 

Kevesebb pénz lesz a kasszák megadóztatásából

A kisvállalati adó (kiva) év közben is választható lesz, és bővül a kedvezményezett foglalkoztatottak köre – mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten a kormány döntésére hivatkozva. Az NGM, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) adóügyi fórumán a helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kivába az első évben 10 ezren jelentkeztek át, a szám alulmúlta a várokozásokat.

2013-02-27

http://index.hu/gazdasag/2013/02/27/kevesebb_penz_lesz_a_kasszak_megadoztatasabol/

Ilyen áron szerezhetünk milliókat a vállalkozásunkhoz

Mekkora növekedést vár egy kockázati-, vagy magántőke befektető egy kkv-tól? Milyen pozíciót szeretne magának? Mit vár az üzleti tervtől? Hogyan távozhat a cégtől? – többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ a Napi Gazdaság. A legfontosabb, hogy egy befektető nem csak pénzt ad, hanem sok szálon érintkezik a céggel, így az együttműködés több területre is kiterjed – közölte a Napi Gazdaság érdeklődésére Szombati András, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) gazdasági vezetője, elnökségi tagja, a Primus Capital partnere.

2013-02-28

http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ilyen_aron_szerezhetunk_milliokat_a_vallalkozasunkhoz.546612.html

Bérkompenzáció 2012 – 299/2011. (XII . 22.) Kormányrendelet

A Kormány 299/2011. (XII . 22.) Korm. rendelete

a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről

A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. §

(1) A rendelet hatálya a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények kivételével a munkáltatóra és a vele 2011-ben november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki.

(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-a szerinti adókedvezmény igénybevétele szempontjából a rendelet hatálya kiterjed a törvény 460. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt folyamatos foglalkoztatási feltételeknek megfelelő munkavállalóra is.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra.

2. §

(1) A munkavállalók munkabére nettó értékének megőrzéséhez szükséges 2012. évi munkabéremelés elvárt mértékét az 1. melléklet tartalmazza. 2011-ben – a (2) bekezdés szerint számított – átlagos havi 216 805 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt munkabéremelés. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkabéremelés elvárt mértékének kiszámításánál a munkavállaló 2011. évi munkabérén személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak (a továbbiakban együtt: rendszeres bér) az alábbi időszakra vonatkozó egész havi átlagát kell érteni:
a) a személyi alapbér 2011. október 31-ét megelőző, legutóbbi tárgyévi változásának időpontjától 2011. december 31-ig terjedő időszak;
b) ha a személyi alapbér legutóbb 2011. október 31-ét követően változott, akkor a 2011. november 1-jét megelőző, legutóbbi tárgyévi változás időpontjától – annak hiányában 2011. január 1-jétől – a 2011. október 31-ét követő változás időpontjáig terjedő időszak;
c) ha a személyi alapbér 2011-ben nem változott, akkor a 2011. január 1-je és december 31-e közötti időszak;
d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a munkaviszony létesítésének időpontja és 2011. december 31-e közötti időszak.

(3) A munkavállaló 2011. évi munkabére (2) bekezdés szerinti egész havi átlagát a munkavállaló munkarend szerinti munkanapjai figyelembevételével kell meghatározni.

(4) A (2) bekezdés szerinti személyi alapbéren a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 142. § szerinti személyi alapbért, rendszeres bérpótlékokon az Mt. 151/A. § (2) bekezdés szerinti bérpótlékokat kell érteni.

(5) Teljesítménybér alkalmazása esetén a (2) bekezdés szerinti személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó 2011. évi teljesítménybér egész havi átlagos összegét kell érteni, beleértve a teljesítménybér időbér részét is. Jutalékos bérforma esetén százszázalékos teljesítésként a tényleges jutalékkifizetést kell figyelembe venni.

(6) A munkavállaló napi, heti, havi munkaideje 2011. október 31-ét követő változása esetén a (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit korrigálni kell a munkaidő változás arányában.

(7) A munkavállaló munkakörének egészségkárosodás következtében 2011. október 31-ét követő változása esetén a (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit a munkavállaló új munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók átlagos béradatai alapján kell meghatározni.

(8) A gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságon, továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét az Mt. 84. §-ában foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.

(9) Órabér esetén a havi személyi alapbért az Mt. 144/A. §-ának értelemszerű alkalmazásával kell meghatározni.

3. §

(1) A munkáltató a 2012. évi elvárt munkabéremelésnek akkor tesz eleget, ha a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét 2012-ben
a) az 1. melléklet 1. pontja szerinti esetben az ott szereplő mértékkel;
b) az 1. melléklet 2. pontja szerinti esetben a (2) vagy a (3) bekezdésben foglalt számítás eredményeként adódó összeggel megemeli.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt személyi alapbéremelést úgy kell meghatározni, hogy az 1. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat második oszlopának a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bérének megfelelő során szereplő összegét szorozni kell a 2. § (2) bekezdés szerinti személyi alapbér és rendszeres bér hányadosával.

(3) A munkáltató választása szerint a munkabéremelést a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően úgy is végrehajthatja, hogy a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét az 1. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat második oszlopának a 2011. évi személyi alapbérnek megfelelő sorában szereplő összeggel megemeli.

(4) A munkáltató a (2) és a (3) bekezdésben foglalt módszerek közül valamennyi munkavállalójára vonatkozóan egységesen választhat, és ezt a választását később nem változtathatja meg.

(5) Teljesítménybér esetén az (1)–(3) bekezdés alkalmazása során a teljesítménybér-tényezőket is szükséges úgy módosítani, hogy százszázalékos teljesítést feltételezve az 1. melléklet szerinti munkabéremelés megtörténjen.

(6) Amennyiben az (1)–(3) bekezdésben foglaltak végrehajtását követően a munkavállaló személyi alapbére, teljesítménybér-tényezői vagy rendszeres bérpótlékainak mértéke a 2. § (6)–(7) bekezdésben foglalt esetek kivételével – ide nem értve az e bérelemek közötti átcsoportosítást – a munkavállaló számára hátrányosan megváltozik, akkor a változás időpontjától az elvárt béremelés nem teljesültnek minősül.

4. §

(1) A 2012. évi munkabéremelés elvárt mértékének az 1. melléklet szerinti összege – az alacsony keresetű munkavállalók munkabérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvényben foglaltak alkalmazása során – csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás munkavállalót érintő 2012. évi növekményével, legfeljebb azonban az elvárt munkabéremelés munkavállalónkénti összegének 25%-ával.

(2) A béren kívüli juttatás (1) bekezdés szerinti 2012. évi növekményét a 2012. évre vonatkozó jogosultság egyhavi átlagos nettó összege és a 2011. évi tényleges juttatás egyhavi átlagos nettó összege pozitív különbségének 130,94 százalékaként kell meghatározni.

(3) A munkáltató kollektív szerződéses szabályozással, annak hiányában írásban a munkavállaló tudomására hozott egyoldalú kötelezettségvállalássaligazolja a béren kívüli juttatásokra való munkavállalónkénti 2012. évi jogosultságot.

5. §

Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

1. melléklet a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A 2012. évi munkabéremelés elvárt mértéke

1. Az elvárt munkabéremelés mértéke a 2011. évi havi munkabér 26%-a, ha a 2011. évi munkabér nem haladja meg az 59 600 forint/hó összeget.

2. Az elvárt munkabéremelés mértéke, ha a 2011. évi havi munkabér meghaladja az 59 600 forint/hó összeget, de nem haladja meg a 216 805 forint/hó összeget:

2011. évi munkabér (Ft/hó) 2012. évi elvárt munkabéremelés (Ft/hó)
59 601–62 500 15 500
62 501–66 500 15 300
66 501–70 400 15 100
70 401–74 400 14 900
74 401–80 300 14 700
80 301–86 200 14 400
86 201–92 100 14 100
92 101–98 100 13 800
98 101–104 000 13 500
104 001–109 900 13 200
109 901–115 800 12 900
115 801–121 700 12 600
121 701–129 600 12 300
129 601–137 500 11 900
137 501–147 400 11 500
147 401–157 200 11 000
157 201–167 100 10 500
167 101–177 000 10 000
177 001–181 500 9 500
181 501–183 300 9 000
183 301–185 100 8 500
185 101–186 800 8 000
186 801–188 600 7 500
188 601–190 400 7 000
190 401–192 100 6 500
192 101–193 900 6 000
193 901–195 700 5 500
195 701–197 400 5 000
197 401–199 600 4 500
199 601–201 700 4 000
201 701–203 900 3 500
203 901–206 000 3 000
206 001–208 200 2 500
208 201–210 300 2 000
210 301–212 500 1 500
212 501–214 600 1 000
214 601–216 805 500
Szeretnéd a legtöbbet kihozni a dolgozókra szánt bruttó pénzből? Beszéljünk róla egy személyes konzultáción. Kérj időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!

Ha baráti, ismerettségi köröden vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Neked, ha felhívod a figyelmüket rá. Előre is köszönik Neked.

Védett: Vállalati Pénzügyek Optimalizálása

Ez a tartalom jelszóval védett, megtekintéséhez alul meg kell adni a jelszót:

NAV – Ennél többet ne hozzon!

A közeledő nyári szabadságok, illetve a turistaforgalmi főszezonra tekintettel egyre többen fognak útra kelni, hogy kiránduljanak, üdüljenek a világ számos pontján.

 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a nyári utazások megkönnyítése érdekében az alábbiakról tájékoztatja az utazókat.

 

Európai Unión kívülről vám- és adómentesen légi forgalomban 200 darab cigaretta, vagy 100 darab szivarka, vagy 50 darab szivar, vagy 250 gramm fogyasztási dohány hozható be, míg közúton, vasúton, vagy hajón 40 darab cigaretta, vagy 20 darab szivarka, vagy 10 darab szivar, vagy 50 gramm fogyasztási dohány. Ezen kívül tömény szeszesitalokból 1 liter, borból 4 liter, sörből 16 liter hozható be. Egyéb árukra vonatkozóan légi forgalomban 430 euró, közúton, vasúton és hajón 300 euró a vámmentes értékhatár.

 

Az Európai Unióba belépő, illetve az Európai Uniót elhagyó utasok, akiknél 10.000 euró vagy azt meghaladó összegű (akár különböző pénznemekben lévő) készpénz, vagy ennek megfelelő összértékű, készpénzre könnyen átváltható eszköz (pl. kötvény, részvény, utazási csekk) található, annál a vámhatóságnál (vagy egyéb illetékes hatóságnál), amelynél belépett az Unióba, vagy elhagyta az Uniót, köteles erről nyilatkozatot tenni. A nyaralási célországok behozatali szabályairól az adott ország nagykövetségei tudnak bővebb felvilágosítást adni.

 

Az utasokra vonatkozó szabályokról további információk találhatók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján a http://nav.gov.hu elérhetőségen, illetve a 06-40-FINÁNC telefonszámon.

 

Utazik? Ne induljon el utasbiztosítás nélkül! Kérje szakértő segítségemet:
 


A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.
 
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

NAV – Tájékoztató a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról

Tájékoztató a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK Tanácsi irányelv alapján kiadott igazolásokról

Tisztelt érdeklődő ügyfelünk!

A következőkben rövid tájékoztatást kívánunk nyújtani a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK Tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) alapján az adóhatóság által kiadott igazolásokról az igazolás kiadását kérő és a kiadott igazolást felhasználó ügyfelek részére. Az irányelv végső célja az, hogy lehetővé tegye az egyik államban kamat formájában megjelenő, de egy másik tagállamban illetőséggel bíró haszonhúzó magánszemély részére történő kifizetéseknek az utóbbi tagállam törvényeinek megfelelő tényleges adóztatását. Az Irányelv által szabályozott kamatkifizetésekre vonatkozó automatikus információ csere lehetővé teszi e kamatoknak a haszonhúzó illetősége szerinti tagállamban történő adóztatását.

 

Cikk megtekintése…

Nem tolonganak a cégek a visszajáró áfáért

Forrás: Baksa Roland, INDEX

save+money

Alig három hét múlva lejár a határidő, ameddig a cégek egy része kamatostul visszakérheti a korábban levonni nem engedett áfát az államtól. Mégsem rohamozták meg az APEH-et az érintettek: vagy azért, mert sokan közülük már megszűntek, vagy azért, mert a válság kellős közepén jól jön, hogy a jegybanki alapkamattal kamatozik nekik az összeg. Az állam azonban bőven a korábban gondolt 60 milliárd forint alatt megússza a cechet.

Nem kapkodnak azok a vállalkozások, amelyeknek egy európai bírósági ítélet nyomán kamatostul visszajár a korábban levonni nem engedett áfa, pedig már csak szűk három hetük van visszaszerezni a pénzt az APEH-től.

Az Európai Bíróság április közepi határozatában [1] a közösségi jogba ütközőnek ítélte a hazai áfatörvény egyik rendelkezését az uniós csatlakozás időpontjától, 2004. május 1-jétől annak fennállásáig, 2005. december 31-ig. Az ominózus passzus az államháztartási támogatások utáni áfalevonási jogot korlátozta azoknál a vállalkozásoknál, gazdálkodó szervezeteknél is, akik teljes mértékben adóköteles tevékenységet folytattak. Ezt a rendelkezést ítélte uniós jogot sértőnek az Európai Bíróság, így a korábban levonni nem engedett áfa most visszajár az érintetteknek.

Az áfaarányosítási ügyben érintett vállalkozások, gazdálkodó szervezeteknek május közepén nyílt meg a lehetőségük az áfa visszaigénylésére, ezt pedig október 20-ig egy önellenőrzéssel tehetik meg.

Eddig nem volt adózói roham

Az APEH tájékoztatása szerint eddig mindösszesen közel 14 milliárd forintnyi áfát igényeltek vissza a gazdálkodó szervezetek, ebből pedig 6,1 milliárd forintot utalt ki az adóhivatal. Az önellenőrzési nyomtatvány beérkezésétől számítva 30 nap áll az állami adóhatóság rendelkezésére, hogy ha mindent rendben talál a revízióban, akkor a kért összeget az adózó számlájára utalja. Ez lehet a magyarázata a visszakért és a vissza is adott pénzösszeg közötti jelentős különbségnek.

A Pénzügyminisztérium korábban azt becsülte, 60 milliárd forintra rúghat a visszautalandó összeg. Szűk három héttel a határidő előtt nyugodtan kijelenthető, hogy messze ez alatt az összeg alatt megússza az állam az ügyet. Ez pedig azt jelenti, hogy mivel az idei költségvetési prognózis még a 60 milliárd forint kiutalásával kalkulál, ezen ügyön elért megtakarítás kicsit könnyít a feszített év végi gazdálkodásra rákényszerített állam helyzetén.

Tudni érdemes azt is, hogy az állam busásan megfejeli az áfaösszeget a büntetőkamattal. Az áfát ugyanis a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamattal növelten kell visszaadni, az adatok pedig azt mutatják, hogy három „áfaforint” mellé egy „késedelemipótlék-forint” dukál: az APEH a 6,1 milliárdos visszautalt áfa mellett 2,1 milliárdnyi késedelmi kamatot fizetett ki az érintetteknek.

Azon kívül, hogy az áfaarányosítási ügyben érintett cégek egy része azóta megszűnt, így nincs ki visszaigényelje az akkor szabálytalanul visszatartott áfát, az államot sújtó büntetőkamat lehet a másik oka annak, hogy a cégek részéről eddig visszakért összeg messze elmarad a várttól. Az óra ugyanis addig ketyeg a vállalkozás javára a jegybanki alapkamatnak megfelelően, amíg be nem nyújtja az önellenőrzési nyomtatványt, a válság közepette pedig kinek nem jön jól egy 7,5-8-8,5 százalékkal kamatozó summa.

Azonban még ezt a szempontot figyelembe véve is nagy esélye van annak, bőven megáll 60 milliárd forint alatt a cech a büdzsé szemszögéből.

Mi mindent kell tudni

Az érintettek 08310-es számú bevallásban tehetik meg az önrevíziót, azon be kell jelölni, hogy az Európai Bíróság döntése miatt kerül sor az önellenőrzésre. Csatolni kell az önellenőrzéssel kapcsolatos bevallás 09-es lapját. Ha az érintett időszakot ellenőrzéssel már lezárt az APEH, akkor is lehet önellenőrzéssel élni, ebben az esetben az adóhatóság ismételt ellenőrzésre irányuló kérelemnek tekinti az önellenőrzési bevallást.

A május közepén kihirdetett (a Magyar Közlönyből letöltött dokumentumott pdf-formátumban itt éri el [2], idei évközi adómódosításokat magába foglaló adó-salátatörvény [3] szabályozza azt, hogy miként kaphatják vissza az érintettek a levonni nem engedett áfát – és ez az adózás rendjéről szóló törvénybe beiktatott paragrafus érvényes általánosan azokban az esetekben is, amikor akár az Európai Bíróság, akár az Alkotmánybíróság töröl el egy adópasszust, így pedig valamekkora adó visszajár az adóalanyoknak. Az APEH és a Pénzügyminisztérium az adóhatóság honlapján korábban három tájékoztatót is közzétett, amelyek további segítséget nyújtanak az eligazodásban. (Az egyik közleményt itt [4] olvashatja, a másik közleményt emitt [5], a harmadikat pedig itt [6].)

A cikkben hivatkozott linkek:

 

Hírlevél regisztráció

Hírlevél regisztráció